Látogatószámláló
Nietsch Kft.

Hírek

Holdfázis

Holdfázis
OMSZ RIASZTÁS

VIHARJELZŐ

Állampolgári tudnivalók tűz esetén
Állampolgári tudnivalók tűz esetén
 
A természeti csapások és a szándékosság kivételével szinte minden esetben a figyelmetlenség, gondatlanság, olykor a nem kellő szakértelem a tüzek okozója. Mindig van valaki, aki szabálytalanul használta a fűtőberendezést, tiltott helyen vagy figyelmetlenül dohányzott, éghető anyagot helyezett a hőforrás közelébe, felügyelet nélkül hagyta, vagy nem ellenőrizte gyermekét.
 
Közös érdekünk, hogy munkánk gyümölcse a hosszú évtizedek alatt megszerzett, berendezett lakás ne váljék pillanatok alatta a lángok martalékává.
 
Amennyiben tüzet észlelünk, késedelem nélkül jelezzük a tűzoltóságnak, minden perc számít, életet menthet!
 
Hogyan jelezzük a tüzet? Tűzjelzéskor közölni kell:
  1. A tűz pontos helyét (címét). Többszintes lakóházban a helyi jelzéskor fontos az emeletszám megjelölése is.
  2. Mi ég, mi van veszélyeztetve.
  3. Emberélet van-e veszélyben.
  4. A jelző személy nevét, telefonszámát.
 
Tűzjelzéskor a lehető legnagyobb mértékben őrizzük meg nyugalmunkat, higgadtságunkat.
Amikor a tűzeset címe (helye) a tűzoltóság tudomására jutott, azonnal megtörténik a riasztás és kivonulnak az adott helyszínre. A feltett kérdéseket ne fogadjuk ingerülten, türelmetlenül. Igyekezzünk pontosan válaszolni, az adatok amelyeket kérdeznek nélkülözhetetlenek lehetnek. A kiegészítő információkat rádión továbbítják a már vonuló tűzoltók parancsnokának.
 
A tüzet lehetőleg távbeszélőn jelezzük a 105 -ös hívószámon, annak hiányában bármilyen más, arra alkalmas figyelemfelkeltő módon (kiabálással, kürttel, vészcsengővel, szirénával, haranggal, stb.) kell az állampolgárok figyelmét felhívni a veszélyre.
 
A tűz-és káreset jelzésére bármely szervezet, vagy állampolgár használatában levő távbeszélő készülék díjtalanul igénybe vehető. A tűzjelző személy azt is igényelheti bárkitől, hogy a járművén díjtalanul a legközelebbi távbeszélő készülékhez, tűzoltósághoz, rendőrséghez, polgármesteri hivatalhoz szállítsa, vagy a jelzést helyette az illetékes szervezethez továbbítsa.
 
Különösen fontos a tűz gyors jelzése lakóház esetében, mivel a tűz ilyen épületben több ember életét és otthonát is veszélyezteti. Természetesen ilyen lakóházakban több ember is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a tűz jelzésével egyidejűleg az oltást is meg lehessen kezdeni.
 
Ha közös használatú helyiségben (pincében, kerékpártárolóban, ruhaszárítóban stb.) következett be a tűz, legfontosabb teendő a füst eltávolítása a lépcsőházból. A füst elvezetésére használnak az ún. füstelvezető ablakok, melyeket a lépcsőházból, földszintről és a legfelső emeletszintről lehet kinyitni.
 
A tűz jelzésével egyidejűleg kezdjük meg a tűz oltását. Erre nagyon alkalmasak az emeletszinteken levő fali tűzcsapok. Kezelésüket feltétlenül sajátítsuk el!
 
A tűzjelzéssel egyidőben riasztani kell a tűz által veszélyeztetett környezetet, a lakókat és meg kell kezdeni az emberek mentését, ha ez szükséges.
 
Mindig legyünk tekintettel arra, hogy a füst legalább olyan veszélyt jelent a lakók életére, mint maga a tűz, az égés. A tűz környezetéből kezdettben még ki lehet menteni az értékeket, bútorokat, és így a tűz terjedése is gátolható, illetőleg a kár mérsékelhető.
 
Menekülésnél mindig legyünk figyelemmel a következőkre:
 
  • Ha a folyósón, lépcsőházban füst van, már a lakásban vizezzünk be valamilyen nagyobb ruhadarabot (fürdőköpenyt, takarót, stb.) és terítsük a fejünkre. Orrunkra szorítsunk vizes zsebkendőt.
  • A folyosóra kilépve az ajtót csukjuk, de ne zárjuk be.
  • Meghajolva, esetleg kúszva meneküljünk, mivel a füst felfelé terjed, alul a padlóhoz közelebb veszélytelenebb és a padló közelében a hőmérséklet is alacsonyabb.
  • A legrövidebb úton kíséreljük meg a szabadba való kijutást. Menekülésre liftet, felvonót ne használjunk, mert az elromolhat a tűz következtében, vagy áramkimaradás esetén megállhat.
  • Előfordulhat, hogy a földszinti kijárat felé a tűz már nem teszi lehetővé a menekülést. Az öt emelet feletti lakóépületeknél a tetőn, vagy a legfelső szinten levő átjáró folyosón is menekülhetünk.
Ha a lakásból nem tudunk a folyosóra kimenni:
 
  • Az ajtót be kell csukni, de nem bezárni!
  • Az ajtónyílást belülről körbe tömítsük el vizes ruhával.
  • Csapból jövő vízzel locsoljuk az ajtót és a ruhát, így hosszú ideig meggátolhatjuk a tűz tovaterjedését.
  • Ne ugorjunk ki az emeleti ablakon, az a biztos halált jelenti! A tűzoltók gondoskodnak a mentésről.
 
Hogyan cselekedjünk, ha emberélet került veszélybe?
 
A tűz oltását végzők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életmentést kell végrehajtaniuk. A mentés közben azonban saját testi épségükre is gondolniuk kell.
 
Minden életmentés során:
 
  • gyerek, mozgás-és cselekvőképtelen, sérült, beteg, öreg majd egyéb személy mentése a helyes sorrend,
  • védjük a légutakat és a szemünket (szemüveg, motoros szemüveg, vízbe mártott ruhadarab) segítségével,
  • biztosítsuk a légzést a száj és az orrnyílások elé kötött, vízbe mártott zsebkendővel,
  • kössünk derekunkra kötelet, amivel szükség esetén kihúzhatnak bennünket a veszélyeztetett területről,
  • harmonikaszerűen összehajtott és a vállra vetett vizes takaróval induljunk menteni,
  • a vizes takarót borítsuk a mentendő személyre és teljesen burkoljuk be vele,
  • visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk,
  • ablakon át történő mentésnél, a tűzből mentettet, fejjel előre adjuk ki
Mit tegyünk ha a ruhánk meggyulladt?
 
  • Égő ruhával feküdjünk le a földre és hengeredjünk meg! A futás serkenti a lángokat, növeli az égési sérülést.
  • Mások oltása esetén testünk felől kezdjük meg a takarást.
  • Az égett, esetleg még parázsló ruhát óvatosan kell lefejteni és el kell oltani. A testhez tapadt parázsló részeket vizes ruhával történő letakarással kell oltani.
A lakásban keletkezett tűz esetén:
 
  • Késedelem nélkül kezdjük meg a tűz oltását. Gondoljunk arra, hogy minden tűz először kis tűz és a háztartásban található egyszerű eszközök jól felhasználhatók az oltásra:
  • vízzel teli vödör, lavór, fazék, vizeskancsó, vagy felmosóruha,
  • szikracsapóként vízbe mártott cirokseprű,
  • autoszifon, szódásüveg (irányítható vízsugarat ad),
  • vizes takaró, szőnyeg, fürdőköpeny, fürdőlepedő, törölköző,
  • nagy szolgálatot tehet a lakásban rendelkezésre álló tűzoltó készülék.
Ha a lakásban a tűz már annyira kiterjedt, hogy nem tudjuk eloltani, első feladat a PB-gázpalack eltávolítása, a tűz és robbanásveszélyes anyagok szabadba való kivitele, a lakás teljes áramtalanítása.
 
Vízszegény helyeken, tanyákon, hétvégi faházak mellett a hordóban felfogott esővíz és a mellette levő vödör adott esetben jó szolgálatot tehet. Ne hiányozzon az ásó a lapát, vagy a vízbe mártott cirokseprű sem.
 
A kerti vagy a lakásban levő vízcsapokra kis ügyességgel gumitömlőt szerelhetünk és ezzel- szükség esetén- a lakás távoli pontján is olthatunk tüzet.
 
Az emberi beavatkozás nélkül megszűnt vagy a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott tüzeket is haladéktalanul be kell jelenteni a tűzoltóságnak!
 
Minden tűzeset tanulságul szolgál a jövőre nézve, ha megállapítjuk a keletkezésének okát! Csak az okok ismeretében tehetünk megelőző intézkedéseket arra, hogy akár ugyanott, akár más helyen még egyszer ne keletkezhessen tűz hasonló módon.
Vissza a főoldalraLap tetejére 
Adatvédelmi tájékoztató | Technikai ajánlás | Hírarchívum